Fürge lábán, lenge szárnyán
Útra kelt a nyár.
Piros arcát, arany haját
Nem láthatjuk már.
Gólyák, fecskék, fülemülék
Elkísérték messze.
Erdő, mező elszendergett,
És észre sem vette.
A kék eget, a meleget
Mind becsomagolta.
A fellegek keseregnek,
Siratják azóta.
No comments:
Post a Comment