Weöres Sándor: Arany ágon...

Arany ágon ül a sármány,
kicsi dalt fúj fuvoláján,
arany égen ül a bárány,
belezendít citeráján.

Piros alma szívem ágán,
kivirító koronáján,
aki kéri, neki szánnám,
akinek kell, sose bánnám.